8. nap / Day 8

Logrono

(Háttérország jelentés)

Csilla: "Nagyon furcsa érzés, hogy én ma nem megyek... De szívből remélem, hogy a lábamnak ez jót tesz! És legalább volt időm felfogni, hogy átszeltem Navarrát és több mint 160 km-t gyalogoltam."

A mai nap Logronoban telt Csillának a kényszerpihenővel. Én nagyon biztattam, hogy keressen egy szállodát, panziót, valamit ahol egyedül lehet egy szobában és nyugodtan pihenhet. Csilla azonban valamiért úgy érezte, hogy itt kell maradnia. Bár a szállás miatt lehet hogy keresett volna mást, azonban az vendéglátók annyira kedvesek voltak Vele, annyira marasztalták, hogy úgy döntött marad.

A délelőtt pihenéssel telt, hajnalban érkezett két koreai zarándok, így nem volt egyedül, de a vendéglátók is rendszeresen mentek Hozzá, kérdezték hogy érzi Magát, törődtek Vele. Egyikük még azt is felajánlotta, hogy kiváltja a tegnap felírt gyógyszereket, így amiatt sem kellett elmennie és terhelnie a térdét!

A kedvességük azonban itt nem ért véget! Egy körül Csilla elindult, hogy vegyen valami ebédet. Azonban csak az ajtóig jutott, ott megállították, hogy ne menjen sehova se, mert ők Neki is főztek, és már meg is van terítve! És valóban, az asztalon hat teríték várakozott, öt a vendéglátókra és a hatodik Rá! Portugál leves, olaszos főétel és gyümölcs. És egy szavakkal leírhatatlan, fantasztikus élmény.

Reggel még nagyon szomorú volt, hogy nem folytathatja az utat, most viszont úgy érzi, hogy azért kellett maradnia, hogy a fájdalom, szenvedés után, ilyen önzetlen szeretet tapasztalhasson meg. Végre részesülhetett abban a felemelő, szavakkal nehezen leírható élményben is, amit a Camino adhat az embernek. Boldog, hogy ezzel az élménnyel gazdagodott, és biztos benne, hogy az egész Út egyik legnagyszerűbb élménye lesz ez.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 Logrono

(Background country reports)

From Csilla: "It is a very strange feeling, that I'm not going today... But I really hope, it will be a help for my knee! And at least I had the chance to realize that I crossed the entire county of Navarra, and walked for more than 160 km."

Csilla spent today in Logrono due to the ordered rest. I encouraged her to look for a hotel, pension, anything where she can be alone in a room and have a calm rest. But for some reason Csilla felt she had to stay there. Considering the housing itself, she might have looked for other place, but the hosts were so kind to Her, they wanted her to stay so much, that she decided to stay.

The morning was time for rest only, at dawn two Korean pilgrims arrived, so she was not alone, but the hosts went to her regularly asking how she felt, they really cared for her. One of them even offered to go to a pharmacy and take out the medicines instead of Her!

But their kindness didn't end here! At around 1pm, Csilla set off to buy something for lunch. But she only made till the door, where she was stopped by one of the hosts, and told Her not to go anywhere, because they cooked for Her as well, and it was already served. And indeed, there were six plates on the table, five waiting for the hosts and one waiting for Her! Portuguese soap, italian main dish and fruits. And a fantastic experience, one without any words.

At the morning, Csilla was still very sad, that she couldn't continue the Way, but now she feels this was the reason she had to stay that after so much pain, suffering she could experience such unselfish love. Finally she could come in for those high, hard-to-describe experiences as well, which the Camino can give someone. She is very happy and feels to be blessed to have this experience, and she is sure that this is gonna be one of the highest points of the whole Way to be remembered.